Făgăraş-i erőd
Rövid leírás: A Făgăraș-i erőd rendkívüli szépségű, Făgăraș legfontosabb műemléke, egyben Románia egyik legnagyobb turisztikai látványossága. Csodálatos környezet, álomszerű kilátásokkal és friss, pihentető hegyi levegővel – kétségkívül kiváló helyszín néhány napos nyaralás eltöltésére. A város Făgăraș község központjában, Brassó megyében található, így kiváló kiindulópontot kínál Erdély ezen csodálatos régiójának felfedezéséhez.
Website: Făgăraș-i erőd
Képek: Red Frog
A Făgăraș-i erőd építése 1310-ben kezdődött, egy 12. századi régi faerődítmény helyén. Stratégiai célokból épült, konkrétan azért, hogy Erdély délkeleti részét megvédje a tatárok és az oszmánok támadásaitól. 1526-ban Ștefan Mailat, aki Erdély vajdájává, valamint a făgărași erőd és a környező birtokok urává vált, az épületet igazi erődítménygé alakította át. A védőfalak vastagságát megduplázták, és új helyiségeket alakítottak ki a lakóterületeken. 1541-ben azonban az erődöt megtámadták az oszmánok, és Mailat vajda tíz évig fogságban maradt a Hét Torony Erőd börtönében Konstantinápolyban, ahol elhunyt. 1599-ben Mihai Viteazul elfoglalta az erődöt, és azt a birtokkal együtt feleségének, Doamna Stancának adományozta. Miután néhány évvel később Erdély fejedelmévé vált, ide menekítette családját és a királyi kincset. 1617-ben emelték fel a Vörös Torony utolsó két szintjét, amely így összesen öt szintből áll. Făgăraș a 17. században Erdély igazi fővárosává vált, és az erőd a régió fejedelmeinek rezidenciája volt. 1630-ban kibővítették az erődítményt körülvevő védelmi árkot, amely egy titkos csatornán keresztül kapcsolódik az Olt folyóhoz, és felvonóhidat építettek a bejáratra. Egy idő után a borospincéket átalakították, és a lázadó szerbek bebörtönzésére szolgáló börtöncellákká alakították át. A Făgăraș-i erődöt 1696-ban az osztrákok elfoglalták, így az laktanyává, majd 1699-től katonai börtönné vált. 1721-ben a Rómához csatolt román püspökség székhelyévé vált, 1948 és 1960 között pedig a kommunista rezsim ellenzékei, azaz politikai foglyok börtönéül szolgált a Șara Făgărașului-ban.
Építészet
A Făgăraș-i erődítmény egy, a 15. században említésre kerülő, fallal körülvett erődítmény, amelynek alaprajza szabálytalan négyszög alakú, keleti oldala a leghosszabb, és amelyet egy barbakan típusú előreugró torony véd, amely körülbelül 20 manzana távolságra fekszik a várostól. A várterületet négy torony szakította meg: három bástya és egy kerek torony. Az építmény az építés első szakaszában katonai védelmi erődítményként került kialakításra. A 16. századtól kezdve azonban jelentős változások történtek az erődítmény építészetében, amelyek a védelmi erődítményt szilárd külső védelmi rendszerrel rendelkező kastéllyá alakították át. Ezeknek a munkálatoknak a kezdeményezője Ștefan Mailat vajda volt, aki elkülönítette a kastély alaprajzát a citelláétól, és a kőerődítményt egy védőfallal vette körül, amely magában foglalta a barbakan tornyot is, lőrésekkel a tüzérség számára és crenellált koronával, ugyanakkor tiszteletben tartva a régi védőfalak alaprajzát. A 17. században, egy sor építészeti átalakítás után alakult ki az erődítmény mai formája. Bethlen Gábor, Erdély fejedelme 1613 és 1629 között, az erődítmény egyik legfontosabb építtetője, 1623-ban kidolgozott egy 36 pontból álló tervet az erődítmény építésére és modernizálására vonatkozóan, amely három, kasemátokkal ellátott bástya építését is magában foglalta. Átszervezte az épület belső tereit, és a déli oldalon olasz stílusú loggiákat épített, amelyek hat masszív és impozáns kőből épült oszlop ívei alatt nyílnak a belső udvarra. A belső udvarok ablakai egyszerű, de különösen elegáns keretekkel rendelkeznek, a loggiák bejáratait pedig reneszánsz motívumokkal díszített, sík vagy dombornyomott faragványok díszítik.
